Kereső

 

 

 

 

 

Szállások Horvátországban

 

Horvátországinfó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szigetvár- a legyőzhetetlen

 

Magyarország Országgyűlése Pichler Imre országgyűlési képviselő és képviselőtársai kezdeményezésére, még 2011-ben fogadta el „A Szigetvár a Leghősiesebb Város- "Civitas Invicta” című törvényt. Ebben a szigeti Zrínyi Miklós horvát bán és 2500 katonája
emlékét örökíti meg a törvényhozás. Azét a Zrínyi Miklósét, akinek életútja összefonódik Horvátország -és benne az Adria történetével- is. A nagyhatalmú főúr tengerparti és tengermelléki birtokokkal is rendelkezett( Bakar,Hrelin, Vinodol stb.) és vagyonának nagy
részét a török elleni harcokra fordította.
Zrínyi hősiességére emlékezve indították első útjára 1900-ban Pulából a Szigetvár nevű torpedóhajót is. A haditengerészet e hatékony fegyvere Ferenc Ferdinánd koronaherceg, trónörökös hajókötelékében is teljesített szolgálatot.
 
Szigetvár dicsősége tehát kétszeres: mint végvár és mint hadihajó is példát mutatott , hazaszeretetből és önfeláldozásból …
A teljes cikk a Horvát-Magyar Európai Panorámán olvasható: http://www.hmep.eu/hu/publikaciok/92-szigetvar-a-tengeren-.html

 

I Lovran Isztria

 

Azúrkék tenger,szikrázó napsütés, babér, cseresznyés rétes, Lungomare, Marunada…. Címszavakban így lehetne összefoglalni mindazt, amit Lovran nyújt.

Laurana néven volt ismert a városka az olasz időkben, amelyből csak sejthetjük, hogy itt aranyéletünk (aurum: arany) lesz. Az egykori Abbáziától 6 km-re lévő városka csendesen fejlődött a leghíresebb üdülőhely árnyékában. Friedrich August, Szászország királya mégis

Lovranba jött és elbűvölte a Monte Maggioréről látható tenger. Aztán sorra épültek a villák: Villa Santa Marija, Villa Frappart, Villa Magnolia.. Majd jöttek a szállodák. Meridional, Grand Hotel Laurana.

Ma Lovran töményen kínálja mindazt, amiről az Isztria híres. A vendégszeretetet, a történelmi hangulatot, a romantikus sétányokat és a szelíden hullámzó tengert..

 

A teljes írás a Horvát-Magyar Európai Panorámán olvasható: http://www.hmep.eu/hu/testverek-vagyunk/111-a-baber-hazajaban-lovran-isztria-diszkret-baja-.html

Templomocska vár Téged az Adrián

A crkva szó horvátul templomot jelent. Crikvenica város neve ebből származik. Talán arra emlékeztet,hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend- a Pálosok-jelenléte meghatározó volt a településen.


Crikvenica az egyik legkedveltebb klimatikus gyógyhely, üdülőhely az Adria partján. Sekély tengerpartja vonzza a kisgyermekes családokat. Az év minden szakában gazdag a kulturális és gasztronómiai kínálat. S aki arra kíváncsi, hogy mi is van a tengerben, az feltétlenül menjen
el az Akváriumba. Egy új világ fog megnyílni előtte.
 
A teljes írás a Horvát- Magyar Európai Panorámán olvasható: http://www.hmep.eu/hu/turizmus/147-crikvenica.html

Kraljevica vagy Porto Ré?

Jókai Mór, "Egy játékos aki nyer" című regényében egy szereplő felteszi a kérdést: tudják-e, hol van Fiume? A válasz: azt nem,csak hogy hol van Rijeka. És hogy hol van Porto Ré? Azt sem, csak Kraljevicát ismerjük. 

 
Természetesen ugyanazokról a városokról van szó. A történelem úgy hozta, hogy egy városnak több neve is volt az Adria partján és azt használta, amely éppen a politikai uralom miatt aktuális volt. A magyarok idején a magyart, az olaszok idején az olaszt, Jugoszlávia
idején a horvátot..
 
A nagy Tito sem egyenruhában született: egyszerű hajógyári munkásként élt évekig az olasz uralom alatti Porto Rében- Kraljevicában, mielőtt egész Európa által ismert és elismert partizánvezér lett. Később, Jugoszlávia elnökeként már diktátori allüröket vett fel:
magánbirtokot tartott fent a Brijuni-szigeteken. Mégis az utókor megbocsájtó. Szinte minden horvát városban van Tito utca, vagy tér.
 
Ha Kraljevicában járunk, gondoljunk az egykori hajógyári munkásra aki egy szövetségi állam elnöke lett: aki ha kellett szembeszállt a Szovjetunióval és a Nyugattal is, s akire a horvátok a mai napig büszkék.
 
A teljes írás: a Horvát-Magyar Európai Panorámán olvasható. http://www.hmep.eu/hu/turizmus/154-ahol-meg-a-nagy-tito-is-dolgozott-kraljevica-az-adria-partjan.html

A fenséges öböl

 

Ha a Zágráb-Rijekai autópályán leérünk a tengerhez és először tekintünk a mélybe, egy
gyönyörű öblöt láthatunk, partján egy történelmi kisvárossal. Bakarnak magyar neve is van:
Szádrév és olasz is: Buccari.

 
Bakar még arról híres, hogy az egykor hatalmas Zrínyi család tengermelléki birtokához
tartozott és a híres törökverő szigeti Zrínyi Miklós horvát bán szerezte meg 1550-ben,
sógorával, Frangepán Istvánnal való egyezséget követően. E szerint Zrínyi lemondott a
Vinodol-völgyéről Bakar, Hrelin és Grobnik fejében. Bakar később szabad királyi városi
jogállást kapott, amely egyedülálló volt a tengermelléken. A fiumei magyar kormányzó
gyakran meglátogatta a várost és tengerészeti iskoláját.
 
Bármerre tart utunk is az Adria partján, menjünk le Bakarba, sétáljunk az ódon városban,a
kikötőben és gondoljunk a régi magyar dicsőségre.
 
A teljes írás a Horvát-Magyar Európai Panorámán olvasható: http://www.hmep.eu/hu/

Kéz a kézben- stratégiai együttműködés Horvátországgal

 

Dr.Iván Gábor 2010.ősze óta tölti be Magyarország zágrábi nagyköveti tisztségét. Azóta
Horvátországban kormányváltás volt, azonban a kétoldalú kapcsolatok továbbra is eredményesek.


 
Horvátország 2013.július1-jén az Európai Unió 28-ik tagállama lesz. Magyarországhoz való
közelsége, az interregionális kapcsolatokban való meghatározó szerepe miatt hazánk számít déli
szomszédunk együttműködésére. Közös munka folyik az energia politika területén, a kisebbségek
helyzetének kérdésében és régi-új diplomáciai képviseletek nyitása is aktuálissá vált. Magyar ás horvát
önkormányzatok éve óta sikeres projekteket, közös rendezvényeket bonyolítanak. A turizmus akkor jó
két ország között, ha kétirányú és kölcsönös előnyökkel jár.
 
A Horvát-Magyar Európai Panoráma interjút készített nagykövet úrral, amely teljes terjedelemben itt
olvasható:
 

 

Lány a sirállyal

 

Opatija jelképévé vált az 1950-es években készített szobor, amelynek címe: Lány a sirállyal.
Zvonko Car horvát szobrászművész modellje egy Jelena nevű fiatalasszony volt,aki az alkotó
szomszédságában lakott. Opatija ad otthont a Horvát Turisztikai Múzeumnak és számos
állandó kiállításnak.
Opatija Abbázia néven az Osztrák-Magyar Monarchia elsőszámú tengerparti üdülőhelye volt.
Különleges klímája gyógyította a keringési betegségben szenvedőket, de az egészségeseknek
is nagy élményt jelentett a buja mediterrán vegetáció, a tenger és a mindig vidám időjárás.
 
Aki kíváncsi Opatija történetére és magyar hagyományaira, az olvassa el a teljes írást a
Horvát- Magyar Európai Panoráma (www.hmep.eu) honlapján: http://www.hmep.eu/hu/

Dalmáciai hangjai

 

Ringatózó csónak az Adrián, naplemente és lágy dalmát dallamok. Ezt a hangulatot varázsolta
a Klapa Maslina, Horvátország legnépszerűbb dalmát énekegyüttese Pécsre, 2012.június 19-
én. Ekkor volt ugyanis a Horvát Államiság Napja, amelynek keretében felléptek a Baranya
Megyei Közgyűlés dísztermében.
 
A sibeniki együttes az elmúlt 25 évben minden díjat és elismerést megszerzett, ami csak
létezik. Egyes koncertjeiken tízezres sportcsarnokokat töltenek meg és meglett férfiemberek
könnyező szemmel éneklik: „ Da te mogu pismom zvati „( ha dallal hívhatnának).
 
A Klapa Maslina több mint énekegyüttes: nemzeti érzés, egy darabka Horvátország.
A teljes cikk: a www.hmep.eu/Turizmus alatt olvasható
 
http://www.hmep.eu/hu/turizmus/122-ha-dallal-hivhatnalak-az-olajfa-aldasa-.html
0.008 mp